|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 10 találat | lapozás: 1-10 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Ambrus A. Árpád 1999. november 10.Nov. 5-én Gyergyószentmiklóson összesen 18 ifjúsági és diákszervezet vett részt Szárhegyről, Ditróból, Csomafalváról, Maroshévízről, Borszékről és Gyergyószentmiklósról a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanácsa alakuló ülésén, amelyet a Területi RMDSZ ifjúsági alelnöke hívott össze. A diáktanácsok kérték, hogy ne csak szórakoztató jellegű rendezvényeket szervezzenek, hanem olyanokat is, amelyek felkészülésben segítenek. Vendégként megjelent Kréser Vilhelm a 17 szervezetet tömörítő Csíki Területi Ifjúsági Tanács képviseletében, aki elmondta, hogy számítógépes irodájuk van. A megalakult tanács elnökének a gyergyószentmiklósi Virág Zsoltot választották, az alelnökök: Bajkó Attila (Borszék), Suciu Gábor (Gyergyószentmiklós), Ambrus Árpád (Gyergyócsomafalva), és Köllő Dávid (Gyergyószentmiklós). Virág Zsolt leszögezte, hogy a tanács célja, hogy összefogja a terület ifjúsági szervezeteit, képviselje a terület ifjúságát mind a Hargita megyei tanácsban, mind a Gyergyó Területi RMDSZ-ben. Szeretnének létrehozni egy ifjúsági fejlesztési központot, legalább három településen meg kellene alakítani az ifjúsági információs munkapontokat. /Gál Éva Emese: Ifjúsági tanács alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2000. február 2.Megjelent a Délhegyalja, Gyergyócsomafalva lapjának legfrissebb száma, melyben az ezredfordulóról írt a főszerkesztő, Ambrus A. Árpád. A lapszám emléket állított a 10 éve elhunyt, csomafalvi kötődésű Borsos Miklós szobrászművésznek, cikket közölt az újra magántulajdonba jutó erdőkről, kitérve a közbirtokosságok visszaállításának menetrendjére. /Friss Délhegyalja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./2004. február 17.Február 16-án dr. Garda Dezső képviselő sajtótájékoztatón fejtette ki méltatlankodását amiatt, hogy a február 13-án tartott Gyergyó Területi Küldöttek Tanácsa /TKT/ ülésén úgy minősítették Melles Előd megyei tanácsos négyéves tevékenységét, hogy nem vették figyelembe az erdők visszaadásakor az RMDSZ célkitűzései ellenes tevékenységét. Garda egy 2000. szept. 27-én kelt, Melles Elődnek, a gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal vezetőjének aláírásával is ellátott átiratot bocsátott az újságírók rendelkezésére. Ebben Melles Elődék kifejtik véleményüket, miszerint a közbirtokossági és magánerdőket összevonva, a tulajdonosok vagy örököseik legfeljebb 10 hektár erdős területet kaphassanak vissza, holott akkor ilyen korlátozást nem tartalmazott egyetlen törvény sem. /Bajna György: Méltatlankodik a képviselő. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./ Február 13-án, a TKT ülésén Gyergyószentmiklóson először az RMDSZ megyei tanácsosai, Borsos Géza, Melles Előd és Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke számoltak be tevékenységükről, kiemelve az eredmények csapatmunka-jellegét. A megyei tanácsosok munkáját Dézsi Zoltán TESZ-elnök értékelte, megemlítve, hogy a szűkös költségvetésből a beruházások önrészeit is igyekeztek biztosítani a településeknek. Az ülésen dr. Garda Dezső parlamenti képviselő kifogásolva, hogy Melles Előd megyei tanácsos akadályozta az erdők visszaadását, egy dokumentumot osztott szét fénymásolatban. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő azt is nehezményezte, hogy Gál Éva Emese újságíró TKT-hez címzett beadványát nem fogadta el, és nem tűzte napirendre a területi RMDSZ, arra hivatkozva, hogy határozati javaslatot csak TKT-tag terjeszthet elő. Gál Éva Emese beadványában – a több, mint két évig zajló, a Romániai Magyar Szóban megjelent újságcikkeiért meghurcoló becsületsértési per miatt – kérte Melles Előd felmentését RMDSZ funkcióiból. Dézsi Zoltán TESZ-elnök Melles Előd védelmében szólalva fel, tisztességteleneknek nevezte Garda Dezső parlamenti képviselő „jelentgetéseit" és parlamenti felszólalásait. Ezután Boros Géza megyei tanácsos, SZKT-tag lemondott minden RMDSZ-ben betöltött tisztségéről, kifogásolva az RMDSZ egypártrendszerét, s fölróva, hogy a TKT nem volt hajlandó megvitatni a Székely Nemzeti Tanács által előterjesztett székelyföldi autonómia-tervezetet. Az ülésen Ambrus Árpád csomafalvi RMDSZ-elnök is fölolvasta lemondási nyilatkozatát, amelyet két választmányi tag is aláírt. /Gál Éva Emese: TKT Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./2006. december 27.Az erdővidékiek 99,52 százaléka, a gyergyócsomafalviak 99,48 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, miszerint akarják-e, hogy a Székelyföld autonóm státust kapjon, és a település, ahol élnek, ehhez a területhez tartozzék. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett belső népszavazás eredményeit Székelyudvarhelyen még nem összesítették, a részvételi aránnyal elégedettek a szervezők. Erdővidék 17 945 magyar és román nemzetiségű szavazópolgárából 12 140 személy adta le voksát, ez 67,65 százalékos részvételi arányt jelent. Igennel 12 082-en válaszoltak, 44-en nemmel voksoltak, 14 szavazat pedig érvénytelen volt. A referendumot szervező SZNT bardoc-miklósvárszéki alelnöke, Krizbai Imre református lelkész a Krónikának elmondta: „Ez a támogatottság a közakaratot tükrözi, és azt, hogy az autonómia gondolatát támogató erdővidéki románok is készek az együttélésre”. Az SZNT tájékoztatási alelnöke, Ferencz Csaba értékelése szerint a több mint 99 százalékos támogatottságot nem lehet figyelmen kívül hagyni. A gyergyócsomafalvi szavazópolgárok többsége is az autonómia mellett voksolt. A részvételi arány 69,47 százalékos volt: 3700 választópolgárból 2487-en voksoltak. A népszavazás összesített adataiból kiderült, hogy a szavazópolgárok 99,48 százaléka autonómiát akar, vagyis az igen szavazatok száma 2474, nemet 5-en mondtak, 8 szavazat pedig érvénytelennek minősült. „Gyergyócsomafalva lakosságának akaratát mindenképpen az Európai Unió tudomására kívánjuk hozni” – válaszolta a Krónika kérdésére Ambrus Árpád, a szavazóbizottság elnöke, Gyergyócsomafalva Székely Tanácsának alelnöke. Több mint 18 ezren szavaztak az udvarhelyszéki székely tanács által szervezett belső népszavazáson Székelyudvarhelyen. A közel kétharmados részvételi aránnyal a referendum szervezői elégedettek. /Lezárult a népszavazás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./2007. július 17.Urmánczy Nándor (1868-1940) volt országgyűlési képviselő (1902-1918), az ereklyés országzászló és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) magalapítójának maroshévízi sírja valóságos zarándokhellyé nőtte ki magát. A napokban Gyergyócsomafalva Székely Tanácsa koszorút helyezett el Urmánczy Nándor sírjánál, a küldöttek: Borsos Géza az SZNT alelnöke, Ambrus A. Árpád a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke és Fülöp Sándor a települési székely tanács tagja. /Czirják Károly: Koszorúzás Urmánczy Nándor sírjánál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./2009. január 27.Felszólítást kapott a gyergyócsomafalvi helyi tanács Hargita megye prefektusától, hogy vonja vissza azt a határozatát, amelyben szentesítették, hogy a helységnévtáblán székely rovásírással is feltüntetik a település nevét, a román és a magyar felirat mellett. A Székely Nemzeti Tanács helyi szervezete tiltakozik a prefektus levele miatt, jelezte Ambrus Árpád, az SZNT helyi alelnöke. Constantin Strujan prefektus csupán pár napos határidőt szabott arra, hogy visszajelzést kapjon a polgármestertől a tanácshatározat visszavonásáról. Ha ez nem történik meg, az önkormányzat pénzbírsággal sújtható. „A táblát nem azért raktuk ki, hogy most levegyük onnan – nyilatkozta Márton László Szilárd polgármester. – Keressük a megoldást arra, hogy a törvénynek is és a nemzeti kötelességünknek is eleget tegyünk, ám az a baj, hogy román rovásírásról még nem hallottunk. ” A törvény kimondja, hogy azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya meghaladja az összlakosság 20 százalékát, az anyanyelvű feliratozást ugyanarra a táblára, a román nyelvű megnevezés alatt, ugyanolyan karakterekkel, betűmérettel és színnel kell feltüntetni. /Barabás Cs. Márti: Sérti a prefektust a rovásírás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./2010. január 22.Felemás posztosztozkodásTovábbra is felemás a helyzet az erdélyi megyékben az RMDSZ és a Demokrata– Liberális Párt (PD-L) közötti helyi együttműködési tárgyalások kapcsán. Míg egyes megyékben már lefolytatták a tárgyalásokat és a két párt országos vezetősége által meghatározott elvek szerint elosztották a helyi intézményvezetői tisztségeket, addig más megyékben még asztalhoz sem ültek. Előreláthatólag a megyék zömében hétvégén letisztul a helyzet, bár az sincs kizárva, hogy lesznek olyan helyek is, ahol központi beavatkozásra lesz szükség ahhoz, hogy a helyi vezetők ne essenek egymás torkának. Hét aligazgató Temes megyében A demokrata-liberálisokkal kötött kormányzati együttműködés jegyében hét magyar aligazgatót neveznek ki Temes megyében – jelentette be Halász Ferenc, a helyi RMDSZszervezet elnöke. Helyettes főtanfelügyelői tisztségbe nevezik ki Halász Ferencet, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság egyik aligazgatója Csősz János, az állategészségügyi igazgatóság aligazgatója pedig Daróczy Csaba lesz. A liberálisokkal közös 2004-2008-as kormányzás alatt mindhárman már bizonyítottak ezekben a vezetői állásokban. A munkaügyi felügyelőségnél Szász Ferenc megőrzi aligazgatói tisztségét, amelyet jelenleg is betölt. „Az RMDSZ által jelölt személyek kerülnek az Országos Lakásügynökség (ANL) helyi irodája, a nyugdíjpénztár és a munkaerő-ügynökség aligazgatói székébe is, de az ő nevüket az aláírt protokollum értelmében még nem hozhatjuk nyilvánosságra” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Halász Ferenc. A PD-L helyi szervezetével kötött megállapodást a Temes megyei RMDSZ tegnapi ülésén hagyta jóvá. Bevonják az SZNT-t is a hatalom bűvkörébe? A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csíkszéki, gyergyószéki és udvarhelyszéki területi elnökeivel, Veress Dáviddal, Ambrus Árpáddal és Incze Bélával tanácskozott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. „Az SZNT-nek a szerepe a székely társadalom megszervezésében, javaslattételben, a székely identitás erősítésében van, és szeretném, ha az eddiginél intenzívebbé válna a megyei tanács és az SZNT közötti együttműködés a társadalmi élet minden területén. A romániai belpolitikai fejlemények azt mutatják, hogy Székelyföld megyéi számos új lehetőséget, jogosítványt kaptak, kapnak, s most rajtunk áll vagy bukik, hogy mire megyünk ezekkel a lehetőségekkel” – nyilatkozta Borboly Csaba. Az SZNT-elnökök üdvözölték a tanácskozási kezdeményezést, támogatják az elindított programokat, amelyeket véleményezéssel, javaslatokkal és a helyi közösségek tájékoztatásával, bevonásával tudnak segíteni. Szakértőket javasolnak a Hunyad megyeiek A dekoncentrált intézmények működését jól ismerő szakértőket javasol a Hunyad megyei RMDSZ – fejtette ki Winkler Gyula területi elnök, hozzátéve, hogy a demokrata-liberálisokkal csak ma délután ülnek tárgyalóasztalhoz. „Az általunk javasolt vezetők egy része már bizonyított 2005-2008 között. Hozzáértésükre nagy szükségünk van, ugyanis a gazdasági válság erőteljesen sújtotta Hunyad megyét” – mondta el az Agerpres hírügynökségnek Winkler. A megyei elnök nem volt hajlandó részletezni azt, hogy az RMDSZ milyen intézményeknél szeretné „elhelyezni” embereit. Besztercén átveszik a PSD helyét? A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ egyelőre nem döntötte el, hogy milyen igazgatói tisztségeket igényeljen a PD-L-vel folytatott tárgyalásokon – vallotta be Kocsis András területi elnök. Hozzátette: várják, hogy az országos politikában szereplő Ioan Oltean megyei PD-L-elnök érjen haza Bukarestből és akkor asztalhoz ülnek. A megyében eddig egyetlen tisztséget kapott az RMDSZ, de az alprefektusi posztra jelölt Borsos László mindeddig nem vehette át hivatalát, mert nem kapta még meg a közhivatalnoki besorolást. Beszterce-Naszód megyében három intézményt – környezetvédelmi hatóság, nyugdíjpénztár és fogyasztóvédelem – továbbra is a szociáldemokraták által jelölt igazgatók vezetnek és híresztelések szerint ezekre számíthat az RMDSZ. Igazgatói tisztségekre „váltják be” a Kárpátokon túli alprefektusokat? Továbbra sem nevezte meg jelöltjét az RMDSZ a már korábban kialkudott mezőgazdasági államtitkári posztra, mert a héten még nem ült össze a jelölést végző Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) – tudtuk meg Kovács Péter ügyvezető alelnöktől. Betöltésre várnak még a kisebbik kormánypártnak adott alprefektusi tisztségek is két Kárpátokon túli megyében, Argeşiben és Teleormanban. Ez utóbbi két poszt esetében a SZÁT nem is igyekszik a jelöléssel, Kovács Péter szerint már csak azért sem, mert esély van arra, hogy az RMDSZ más tisztségekre váltsa ezeket. „Nyilván nem közvetlen érdekünk a Kárpátokon túli posztok mielőbbi betöltése. Elképzelhető ugyanis, hogy cseréjükben megkaphatunk más fontos tisztségeket” – magyarázta a politikus, aki emlékeztetett: a Tăriceanu-kormányzat második felében az RMDSZ a Mehedinţi megyei prefektusi funkciót egy államtitkári tisztségre váltotta. Mint ismert, az RMDSZ hat minisztériumban alkudott ki államtitkári posztot, öt tárcánál már megnevezte jelöltjét is. Ez utóbbiak közül mindeddig csak Niculescu Tónit nevezték ki a Külügyminisztériumba. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. március 7.A Székely Székek Fórumának közleményeK Ö Z L E M É NY A Székely Nemzeti Tanács 2009. december 19-én, marosvásárhelyi ülésén határozott arról, hogy 2010. március 6-án Csíksomlyón tartja következő ülését, melyen napirendre tűzi a SZÉKELY NÉP ÖNRENDELKEZÉSI JOGÁRÓL szóló nyilatkozattervezetet, valamint az elmaradt házszabálymódosító javaslatokat. Az SZNT határozatai kötelezőek annak minden tagjára, a széki és települési tanácsokra is. A határozatot betartva, 2010. március 6-án tanácskozásra ültünk össze. A tanácskozáson Bardóc-Miklósvárszék, Csíkszék és Gyergyószék küldöttei, Székelyudvarhely és Kézdivásárhely települési székely tanácsainak képviselői, SZNT küldöttek vettek részt, de szép számmal voltak jelen az SZNT tevékenységét, célkitűzéseit támogató szervezetek képviselői, valamint a székelység jövőjéért felelősen cselekedni óhajtó székely emberek, összesen több mint százharmincan. Tekintettel arra, hogy az SZNT küldöttek több mint fele nem volt jelen, az ülés a széki tanácsok fórumaként folytatta munkálatait. A fórum helyzetelemzést végzett és határozatokat, ajánlásokat fogadott el. 1. A résztvevők egyöntetűen megállapították, hogy a Székely Nép helyzetét, az úgynevezett „székely kérdést” nem lehet kisebbségpolitikai eszközökkel megoldani. Megoldása csak a székely nép önrendelkezési jogának érvényesítése által lehetséges. Ezzel kapcsolatban a testület nyilatkozatot fogadott el, melyet ezennel nyilvánosságra hozunk (mellékelve a Nyilatkozat a Székely Nép önrendelkezési jogáról). 2. Megállapítást nyert, hogy a székely nép közképviseletét, csak egy minden székely települést átfogó Székely Nemzeti Tanács láthatja el eredményesen. Ennek értelmében a testület úgy határozott, hogy a SZNT Házszabályának 22. cikkelye értelmében indítványozza a SZNT rendkívüli ülésének összehívását legkésőbb április 10-ig az alábbi napirenddel: a. Nyilatkozat a Székely Nép önrendelkezési jogáról b. Határozati javaslat a SZNT szervezeti megerősítéséről és a települési tanácsok megújításáról c. Határozati javaslatok az SZNT ÁB összetételéről, az elnöki tisztség betöltésének módjáról és az összeférhetetlenségről d. Javaslat a Székely Földalap létrehozásáról 3. A tanácskozás javasolja a március 12-én összeülő Székely Önkormányzati Nagygyűlésnek, hogy vegye napirendre, vitassa meg és fogadja el a SZÉKELY NÉP ÖNRENDELKEZÉSI JOGÁRÓL a székelyek által elfogadott nyilatkoztot. Csíksomlyó, 2010. március 6. A Székely Székek Fórumának Ülésvezető Elnöksége: Ambrus A. Árpád, Gyergyószék Székely Tanácsának soros elnöke Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának soros elnöke Szabó Miklós, Bardóc-Miklósvárszék Székely Tanácsának elnöke Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának tagja. Forrás: Erdély.ma 2010. június 4.Pert veszített a maroshévízi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület a román szervezetekkel szembenFeloszlathatják a maroshévízi Dr. Urmánczy Nándor Egyesületet, miután a helyi bíróság helyt adott a Miron Cristea, a Radio Ardealul és a Glasul Călimanilor alapítványok keresetének. magyar szervezet alapító tagjai kifejtették: élni fognak a fellebbezési lehetőségekkel, ha szükséges, az európai emberi jogi fórumokhoz fordulnak. Eközben a rendőrség szervezettbűnözés-ellenes osztálya is vizsgálatot indított a magyar egyesület alapítói ellen, kilencet közülük péntekre idéztek be kihallgatásra a Hargita megyei rendőrségre. Önszerveződés: a vörös posztó Mint arról beszámoltunk, a Miron Cristea, a Radio Ardealul és a Glasul Călimanilor alapítványok Ilie Şandru nyugdíjas történelemtanár, egykori pártaktivista kezdeményezésére április 19-i beadványukban a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület tevékenységének a beszüntetését kérték. Folyamodványukban egyebek között azt állították, hogy az egyesület alkotmányellenes tevékenységet folytat, amellyel Románia területi integritását és függetlenségét veszélyezteti. Állításukat az egyesület alapszabályzatába foglalt autonómiatörekvések támogatásával indokolták, illetve azzal, hogy szerintük dr. Urmánczy Nándor 1918 után Horthy Miklós kormányának tagja volt, sőt idéztek is egy 1935-ös parlamenti felszólalásából, amely szerintük a románság ellen irányult. Mindezt hiába cáfolta előbb Czirják Károly, az egyesület elnöke, majd Kincses Előd, az alperes ügyvédje, a maroshévízi bíró nem vette figyelembe. Az Urmánczy-egyesület alapítói szerkesztőségünkbe eljuttatott nyilatkozatukban kifejtik: a 2009. június 10-én bejegyzett szervezet alapszabályzatában a székelység önszerveződésének és önkormányzásának támogatása az ugyanazon a bíróságon, 670/326-os számmal iktatott kérelmükben is benne volt, akkor mégsem élt senki a fellebbezési lehetőséggel. Mellesleg Czirják szerint Şandrut mindig zavarta a magyar egyesület léte, ezt a különböző újságokban megjelent cikkei is bizonyítják. „Számítottunk rá, mégis meglep a bíróság határozata, ugyanis Kincses Előd ügyvéd beszéde után Şandru visszavonta az Urmánczy személyére vonatkozó kifogásait, kijelentve: nem kéri az egyesület feloszlatását, csak az önrendelkezés szót vegyük ki a statútumból” – magyarázta a Krónika kérdésére Czirják. Ortodox templomot is építtetett Mint kiderült, báró Urmánczy Nándor 1902–1918 között volt az akkori magyar országgyűlés képviselője. A zömében románok lakta szászrégeni térség képviselőjeként tevékenykedett, az ő nevéhez fűződik többek között a Déda–Gyergyószentmiklós-vasútvonal kiépítése, a maroshévízi ortodox templom, az állami iskola és a bíróság székhelyének felépítése. Mindezek ellenére a maroshévízi bíróság a június elsejei, 545/326-os számú ítéletében kimondta a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület feloszlatását. Ugyanezen a napon az egyesület közgyűlésén az alapító tagok írásban is rögzítették azon döntésüket miszerint: az egyesület „a feltételezések és légből kapott vádak alapján hozott, politikailag befolyásolt ítéletet nem fogadja el, kitart a statútum eredeti tartalma mellett, és igazát az igazságszolgáltatás hazai és ha szükséges, európai fellebbviteli fórumain keresi.” „Mondvacsinált koncepciós perről van szó, rendőrségi kihallgatásokkal fűszerezve” – jelentette ki a Krónikának Ambrus Árpád alapító tag, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, nehezményezve, hogy épp június 4-ére, a trianoni békediktátum 90 éves évfordulójára hívatta be nyolc társával együtt a rendőrség szervezettbűnözés-ellenes osztálya kihallgatásra Csíkszeredába. Jánossy Alíz Krónika (Kolozsvár) 2014. október 23.Külön életutakból kerekedő történetekMűtárgygyarapítási programja keretében több száz adománnyal, ezen belül több ezer tárggyal gazdagodott az elmúlt másfél év során a Csíki Székely Múzeum. A 2016-ra tervezett várostörténeti kiállítás a napokban jelentős felajánlással bővült: száz év után hazatért Balló István szellemi hagyatéka, amely jelentősen gazdagítja a várostörténeti és a Csíki-medencére vonatkozó történelmi forrásokat. „Körülbelül tizenöt ember dolgozik a műtárgygyarapítási program keretében, írjuk a forgatókönyvet, tervezzük a kiállítást, és tárgyakat gyűjtünk. A programnak külön irodája, személyzete, felelőse van, egy egész számítógépes alkalmazást fejlesztettünk ki a műtárgyak fogadására, leírására” – osztotta meg a háttér-információkat Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. Adományátvétel a hét elején Az adományokat minden hétfőn és kedden 12 és 14 óra között veszik át a múzeumban, de esetenként a helyszínre is elmennek az intézmény munkatársai. „Az adományozó kitölt egy dokumentumot, megmérjük, lefotózzuk a tárgyat, ha van története, akkor az adatközlő elmeséli, hogy az adott tárgy mitől érdekes. A történetet rögzítjük, hanganyagot készítünk, ha nagyon érdekes, fotókkal is dokumentáljuk, ezeket majd a kiállításon is használjuk. Egy tárgy attól válik élővé, hogy története van” – jegyezte meg az igazgató. Mint elmesélte, rendelkezik egy régi, csíkszeredaiakat felvonultató százharminc fős adatbázissal, ő maga pedig mindegyiküket személyesen keresi meg, elbeszélgetve a város történetéről. Nem csak nagyon régi tárgyakat várnak, a felajánlott adományok lehetnek a hetvenes, nyolcvanas évekből is. „Nagyon szeretnék például egy kenyérbont a nyolcvanas évekből, vagy egy régi babát, de minden területről érdekelnek tárgyak.” Száz év után hazatért hagyaték A műtárgyak listája a napokban egy igen gazdag és értékes hagyatékkal gazdagodott, hazatért ugyanis dr. Balló István történésznek, a Csíksomlyói Főgimnázium volt tanárának szellemi hagyatéka. „Attól is érdekes ez az adomány, hogy akinek a személyéhez kötődik, több mint száz éve már elment Csíkszeredából. Unokái élnek még Magyarországon, de ők sem jártak haza. Egy évvel ezelőtt jelentkezett Balló László Szombathelyen élő unokája, aki jelezte, hogy a múzeum számára adományként ajánlja fel Balló István fényképekből és egy nyolcezer-ötszáz oldalas, kézzel írott jegyzetfüzetekből álló hagyatékát” – elevenítette fel az előzményeket Gyarmati Zsolt, aki személyesen hozta el az adományt Szombathelyről. A kézirat vármegyékbe csoportosítva helységenként dolgozza fel Székelyföld történelmét, mindvégig pontosan megjelölve a forrásokat. „A történet érdekessége, hogy az itthon maradt rokonság és a Magyarországra elszármazottak száz év után felvették a kapcsolatot. A szombathelyi unoka ugyanis felkérte dánfalvi harmadik unokatestvérét, Ambrus Árpádot és feleségét, hogy az ő nevében adja át a múzeumnak az adományt” – mesélte a múzeumigazgató. Balló István életútjáról, pályájáról a Csíki Hírlap olvasói már értesülhettek, hiszen lapunk a Siculicidium-év elején felvette a kapcsolatot Balló Lászlóval, aki hosszas levelezés során tárta fel nagyapja életútját, és lapunknak írt levelében is jelezte adományozási szándékát. Egy egésszé összeálló történetek Tavaly huszonhét adományozási irat született, idén már negyven” – számolt be érdeklődésünkre Kósa Béla művészettörténész. „Az anyagok fontossága változó, részben a tárgyak minőségétől függ, de attól az információtól is, amit magukkal hordoznak. Nagyobb a fajsúlyuk azoknak a tárgyaknak, amelyeknek az adományozója időben közeli az adott tárgyakhoz, akkor ugyanis bőséges információval rendelkezik” – mutatott rá a műtárgygyarapítási program koordinátora. Az anyagok nagy része papír jellegű, fényképek, családi iratok, hivatalos okmányok, levelezések. Érdekes, ahogy a gyűjtés során különböző családok adományaiból kerekednek ki az adott időszak történései – derül ki a művészettörténész szavaiból. „Volt aki 1944 szeptemberében Budapestre menekült, ő az ezzel kapcsolatos dokumentációt őrzi, másnak az ott tartózkodással kapcsolatos okmányai vannak meg, egy másik személy pedig a hazajövetellel kapcsolatos dokumentumokat juttatta el hozzánk. Külön családok, külön életutak, de maga a folyamat itt tevődik össze. Számomra ez a legszebb, hogy ezek a különböző történetek nálunk egy egésszé összeállnak” – mesélte Kósa. A felszín alatti élet A különböző tárgyakat számba vevő szakember szerint érdekesek például a rendszerváltozásokhoz kötődő adományok is. „Adott egy hivatal, amelynek van egy pecsétje, ahányszor változik a rendszer, új pecsét készül. Esetleg változik a nyelv, változnak az utcanévtáblák, utcanevek, mindez a felszín. Közben látni, hogy a felszín alatt az emberek próbálják hétköznapi életüket élni, és szinte teljesen mindegy, hogy milyen pecsétet tesznek a dokumentumokra. A XX. század rengeteg ilyen rendszerváltozást adott, ezt a házszámozásokon, pecséteken, névtáblákon keresztül lehet érzékelni” – fűzte hozzá. D. Balázs Ildikó Székelyhon.ro lapozás: 1-10
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
